Pályázatok » Második New York
Bejegyzések a következő címkével: 't'
Jelige: tengerszem
Aranytoll
Sok ok miatt változhat meg az életünk. Terelhet új mederbe egy esemény, egy utazás, vagy egy találkozás. Nálam másképp kezdődött a változás. Lassan és csendesen, mégis intenzíven. Hatott rám egy hely, egy személy, egy érzés. Ennek köszönhetően lettem író, gondolkodó,és szerelmes.
Rá gondoltam, miközben az Aranytollba igyekeztem. A nap tejszínű sugarakat vetett a piszkosfekete betonra. Forró szellő mozgatta az ágakat, én pedig szinte rohantam. Nem volt semmi konkrét okom erre, egyszerűen már ott akartam lenni. Sorra tűntek föl- majd el mellettem az emberek, de én csak előre néztem, és szedtem a lábaimat. Kis idő múlva befordultam egy boltíves, fehér épületbe. Megnyugtató, lágy zene szólt, és félhomály uralkodott. Mélyen beszívtam a kávéillatú levegőt, és körülnéztem. Egyedül voltam. Kiválasztottam egy ablak melletti asztalt, leültem, és noteszt vettem elő. Mire a toll is előkerült, már ömlöttek a szavak a gondolataimban. Sebesen írni kezdtem. Nem létezett többé tér és idő. A rímek és a képek vették át a helyüket. Írtam.
Jelige: tücsök79
Papírdarázs
Valójában törökösen szeretem a kávét, vagy whiskyvel. De a legtöbbször csak egy egyszerű lattét iszom, ezt a leggyorsabb elkészíteni. Kávéházba úgysem a kávé, hanem a társaság miatt jár az ember.
A belvárosban egymást érik a kávéházak. Van elegáns, csillogó, aranyfüstös, bőrhuzatos, havannaszagú, a békeidők drága luxusával hivalkodó, és van futurisztikus, űrkorszak-retro, csupa króm és műanyag, meg csupaszon villogó, színes körték és transz-zene. Van hétköznapi, bejáratott, a használatban itt-ott kopott, mint egy kényelmes cipő, és van eldugott, lepukkant, sötét és aránytalanul drága, ahol az összecsukható asztalok mellé repedt műanyag székeket állítanak, ha valaki véletlenül betéved. Szinte mindet kipróbáltam már. Minden ajtón bejáratos vagyok, előre integet, mosolyogva-bólogatva köszön a barista, vagy éppen én kapom az egyetlen ép széket. Fair trade, biokávé, helyben pörkölve, az asztal mellett darálva, szín, illat, íz jóformán megfizethetetlen kombinációja, csak nekem, a megbecsült vendégnek. Vagy másodszor lefőzött, keserű-savanyú, barna víz, a zacc roszog a fogam alatt. Mindegy. Kávéházba az ember a társaság miatt, mondtam már.
