Bejegyzések a következő címkével: 's'


Jelige: Szuvi

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:36:19 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Epigon

Egon belépett A Kávéházba és egy pillanatra megtorpant az ajtóban, hogy magába szívja, ezt az összetéveszthetetlen hangulatot. Egon Író, ezt akár ki is találhattuk, hiszen a Írók azok, akik kávéházba járnak és a bejáratnál kissé megtorpannak, hogy magukba szívják A Kávéház összetéveszthetetlen hangulatát.A pincér ismerősen biccentett neki, ő pedig elindult  Törzsasztala felé. Mondjuk ott éppen ült egy középkorú turistapár, de Egon nem csinált ebből kázust. Ebben a szép Kávéházban igazán minden asztal impozáns. Könyvét az asztalra tette, szerinte hanyagul, szerintem nem szükséges itt jelzőt használni. Barna, csatos táskájából elővett egy okkerszín füzetet, kinyitotta, és a fehér lapra meredt. Nem, használt laptopot, persze, hogy nem. A folyóírással ugyanis szónyi egységben hömpölyögnek ki lelke mélyéről a szép gondolatok, míg a gépben csak a betűk staccato-ja kopog reménytelenül, mintegy meztelenre vetkőztetve, atomjaira bontva még a legszebb szavakat is, mint mondjuk a pillangó, vagy a szív. Kis gondterhelt sóhajjal munkához látott: „Egon belépett A Kávéházba és egy pillanatra megtorpant az ajtóban, hogy,  magába szívja, ezt az összetéveszthetetlen hangulatot. A pincér ismerősen biccentett neki, ő pedig elindult törzsasztala felé. Könyvét hanyagul az asztalra tette. Barna, csatos táskájából elővett egy  okkerszín füzetet, kinyitotta, és a fehér lapra meredt. Rágyújtott.” Ajjaj, Egon, ebből baj lesz! Vajon most te is rágyújtasz? Hisz úgy szokás az, hogy izgathassa a szívet negyven cigaretta! És te, Egon írta Egon, neked szabad? Nagyon méltatlan lenne mindkettőtök számára kimenni a hűvöskés őszi estébe, a sarkon topogva eltolni egy blázt, nem? És, ha épp akkor jön az ihletett félmondat, melynek tovatűnő légballonjának végén lógó hetyke kis madzagot nem sikerül a magasba szökkenve elérni? Egon, menj be szépen a szemetelve hulló esőről és szívogasd az e-cigidet. Vagy tudod mit, Egon? Visszaírlak egy kicsit, mondjuk tavalyra. Vagy húsz évvel ezelőttre.  Legyen száz.  Az jól fog neked állni. Sőt, egy csomó zavaró körülmény megszűnik a számodra. Mintegy hazaérsz, Egon. Sokkal szimpatikusabb leszel a kedves olvasó szemében, ha régi vagy.  És akkor a te Egonod, Egon, lehetne még régebbi Egon. Régen az emberek nem csináltak olyan csúnya dolgokat: nem csatlakoztak Wi-fi hálózathoz, nem satnyították a nyelvet SMS-ekkel, nem szennyezték a környezetüket kidobott Barbie-lábakkal és nem is szellentettek. Legalábbis papíron soha. Szóval ott a helyed kedves Egon. Ne foglald a helyet a turisták elől, légyszíves. A polcra tettelek kedves Egon. Ha szerencséd van írok neked egy szép TBC-t, és nem lőlek tömegsírba. Ha pedig fel akarsz támadni kedves Egon, slattyogj szépen egy romkocsmába, ott akad még törvényhatárt sértő nejlon-terasz, ahol rágyújthatsz szépen. És különben is szokj le Egon, mert, mint láttad teljesen tönkretetted az ívet ezzel a hülye szokásoddal.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: sündörgő

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:34:38 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Kávéházi történet

2008. április 4.

Kedves Naplóm!

Hol is kezdjem… Talán ott kéne, hogy miért is kezdek naplót írni. Ennek több oka van. Az első, hogy kiadjam magamból, ami nyomaszt, bánt, és talán ettől egy kicsit megkönnyebbülök. A másik, hogy úgy érezzem, nem vagyok egyedül, valaki meghallgat. Valakinek fontos vagyok. De nem is az ok a lényeg, ezért inkább belevágok.

Megint eltelt egy év, de még mindig olyan, mintha csak ma történt volna. Ha rá gondolok, összeszorul a szívem, szédülök, és nem tudom abbahagyni a sírást. Legszívesebben meghalnék, csak hogy végre elmúljanak ezek az érzések. Őszinte leszek, belefáradtam a fájdalomba.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: statebuoni

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:33:54 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Randevú az ősszel

Kedvesem!

Örömmel olvastam jött’ híre levelét!Megírom válaszul hát találkánknak helyét;hol a művész alkot,ott várom csendesen,egyedül,fáradtan,titkos szerelmesen.Hol éneklünk a Nappal,s mulatunk éjszaka,hol zöld tündérek tánca testünk bódulata.Kávéházi téboly,üvegcsörömpölés-van itten benn felnőtt,s gyermek,nem is kevés.Akad köztünk kapzsi,álnok,bátor,gyenge,van itt,ki csak zsugázni tud,s italozni rendre.Micsoda kávéház!Micsoda pezsgés!Fájdalmas hajnalok,nemzet veszekedés.Aprópénzzel fizetne a porszemnyi tudatlan,mikor a felszolgáló egy fájdalmas válaszban közli velük:a pénz nem való valuta,s ki nem tud fizetni,a házból kirakja.Csecsemők zokognak a cigarettafüstben,kiömlött bor csepeg a rothadó szemétben,s a vendégek ezt nem látják,sosem nyitnak szemet.Ide csak vakok járnak,kiknek füle süket.Csak mulatnak,nevetnek,én ülök csak rendben,szürke kendőjével megterhelt fejemben.Bíbor,tűz,rozsda-díszruhája,mondja kegyed,mire fel?Lánya fehér fátyolában hamarosan férjhez kel.Jégvirág csokorral kezében fagyos hangulata megdermeszti majd a házat,mégis fogvacogva isznak tovább,s ordítják:„Mit ide búbánat?Ünneplünk hát ma is!Carpe Diem testvér!”-Ében ruhájában jön is a hajthatatlan pincér:„Mit kiabálsz,bolond?Gyere szépen velem!”…Mit ért az értelem,s érez az érzelem?Tudni kívánatos,nem tudni szégyen.Elmém üressé vált,s lelketlen a szívem.Ön csupán,mi érdekel,nagy bűn lenne rajongani forró szerelemmel?Boldog akaratlan átkarolva karját macskaköves utakon kortyolom mustszavát,mikor az ágat lengeti,suttogva dúdol lágyan fülembe dallamot,mikor zokogni kezd,s felitatja könnyeivel a száraz,undok pázsitot,s a fáról apró kék testében kacagva Ön tovaszáll,a földre puhán érkezik meg,s elpirul az almafán.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Somsom

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:31:37 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Kávéház komplexus

Egyszer betérek egy kávéházba.
Úgysem voltam még.
Lehet, pont a New York-ba.
Miért is ne? Betérek és talán
megértem, hogy lehetett eszperente
eszmecsere, Karinthyék minden
második kultúrestje.
Igen, egyszer belépek,
rendelek egy feketét,
- odakint a havat tolják, úgy szakad –
majd egy újságot böngészve ér
a gondolat: hogy leszek én költő?
Mi lesz most és mi marad?
Szavamra beülök, az ÉS lapjait pörgetem,
mintsem holmi romkocsmák homályában,
agysejtjeim ellen vétkezem.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Captain Morgan

Beküldte: admin, 2012-12-03 21:23:55 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Változnak az idők

Újra arcomba fröcsköltem a hideg vizet. Vártam, hogy lehűtsön, megnyugtasson, elmúljon a kezem remegése. A Kávéház mosdójának tükre egy kétségbeesett alakot mutatott. A szívem dobolt, a halántékom lüktetett, a gyomrom vadul háborgott. Lámpalázam van! Pánikolok!

Júlia lépett mögém, végigsimította a hátam és gyengéden masszírozni kezdte a tarkóm.

-Ne izgulj! Már bent vagyunk, kifelé jön a móka része! – Sss…- tette ujját a számra. – Itt vagyok, együtt csináljuk. Emlékezz! Ismételd a jelmondatunk!

Hallgattam rá, közben mélyeket sóhajtottam.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Vacska

Beküldte: admin, 2012-12-03 21:05:53 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Nem mondtam

A kávéját a mellemre önti.

A kávé persze forró, de egy szó se hagyja el a számat. Nem is lehetne nekem olyat.

Mari egy ronggyal dörzsölgeti a ruhám, hiába, le kell cserélni a köpenyt. Fentről látom, milyen zsíros a haja, ő az egyetlen, aki így ki mer menni a vendégtérbe, ezer éve itt van, neki nem szólnak miatta. Dörzsöli a foltot, közben a vendéget szidja, az ég rogyna rájuk, hát mindent lehet ezeknek, biztos nem érzett az soha ilyen fájdalmat, jányom, megmártanám egyszer a kopasztóvízben, ne félj, csak nézne, mint a vett malac.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Csillámpóni

Beküldte: admin, 2012-12-03 21:04:00 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Velence

Irén hatvanháromszor keverte meg a kapucsínóját, mire barátnőitől szóhoz jutott és végre bejelenthette a nagy hírt.

– Képzeljétek, Bélával holnap Velencébe megyünk. Ott ünnepeljük a huszadik házassági évfordulónkat, és csak annyi kikötése volt, hogy meg akarja nézni a meccset. Én dönthetem el, hogy mit csinálunk és hová megyünk.

A barátnők irigykedtek, néhány évvel ezelőtt még együtt határozták el, hogy Velencét mindenképpen látniuk kell. Irén már látta maga előtt, ahogyan egy romantikus kávézóban kevergeti a méltán híres olasz kapucsínóját, amelynek állítólag olyan kemény a habja, hogy a kockacukor csak lassan, fokozatosan merül el benne.

– Mit fogtok csinálni? – kérdezte az egyik barátnő két falat francia krémes között.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Rongyoskifli

Beküldte: admin, 2012-12-03 21:02:24 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Sarokház

A súlyos drapériák színéből jósolni lehetett volna. Feketék voltak és vörösek, a széleken vékony, arany cirádákkal. A minta az asztalokon és a székeken is folytatódott, a piték tetején ujjnyi vastagon ült meg a lekvár. Hajnalban apám már a kávéautomata előtt állt, összehúzott szemmel figyelte a szemközti sarokház ablakait. Huszonnyolc ásító feketeség.  Az áru késett.  Müller úr piszkos kötényére húzott kabátban, termetes alumínium tárolókban szállított. Minden másnap, tortát csak külön rendelésre. Csokoládét, dobosat, eszterházyt. A márványkalács darabokban morzsált, a bambik és minyonok fakó halmokban álltak a hűtőpultban. Kevés fogyott belőlük, így ezekből én is ehettem. Müller úr gyakran kísérletezett, saját recepttel dolgozott. A vágyott pohárkrémeknek enyhe mellékízük lett, megrendelői lassan kikoptak mellőle.  Csak apám kávéháza és még néhány cukrászda maradt. Talán megszokásból.

A bejárat melletti szalonban hétvégenként Békési bácsi játszott a zongorán. Legtöbbször örökzöldeket. Aprópénzért. Az apróra zsugorodott kávénénikék lassan ingatták fejüket az ismerős dallamokra. Apám szerint ők tartottak minket életben és bizonyára Müller urat is. Hosszú évek óta.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Szigfrid

Beküldte: admin, 2012-12-03 20:57:13 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A Kávéház

-Szia, anya! Csak azért hívlak… Igen, megint eltévedtem. Nem tehetek róla, még a térképet is megnéztem, mielőtt elindultam! Fogalmam sincs, hol vagyok, sehol egy tábla… Várj, itt van valami! Kávéház… Mondom, hogy Kávéház! De én nem szórakozom…

Sóhajtva rakom el a telefonomat. Miért nem lehet elhinni, hogy Kávéház a kávéház neve? Hülye név, de legalább könnyű megjegyezni.

Mikor belépek az ajtón, egy csengő csilingel halkan felettem. A pultban nincs senki, úgyhogy van időm körülnézni. Nagyon takaros kis hely kerek asztalokkal, hangulatos lámpákkal, izgalmas félhomállyal, és rengeteg képpel a falakon. Egyetlen asztalnál ülnek, négy férfi. Gondolom jó messze lehetek a belvárostól, azért ilyen üres az egész. Remek.

-Kisasszony, nem ül ide hozzánk?

Mind a négyen felém fordultak. Ajjaj, ebből még gond lehet…

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Körforgás69

Beküldte: admin, 2012-12-03 20:55:14 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Nem analóg többé

Otthon oly más. A toll, papír, a sercegés, a félhomály,

szavakra szó és sorra sor kerül lazán, ha néha fáj

a délelőtt, az est vagy éj, beburkol némi képzelet,

melegség; karja átölel egy új adventi képzetet.

Hisz angyalhad ha útrakel,a nyirkos város felderül,

ajtóra díszt, asztalra fényt adó adventi kör feszül.

0 comments | A teljes bejegyzés