Pályázatok » Második New York
Bejegyzések a következő címkével: 'm'
Jelige: Marcipán
Mélange
Négyre beszélték meg, de a fiú mindig késett. Pedig úgy illik, hogy a lány késsen. De már megszokta. Egy ideig próbált ő késni, direkt később indult el, és igyekezett megnövelni az utazási időt a leghosszabb útvonalat megtervezve, mint valami fordított-GPS, de így is ott volt mindig időben. Arra jutott, valószínűleg tényleg két féle ember van, aki mindig késik, és aki soha. A fiút az előbbi, magát az utóbbi kategóriába sorolta.
Jelige: Monyók
Hiába
–Good morning, jó napot! –Így köszön nekem a frakkba vagy konfekció öltönybe, vagy miféle szolga-maskarába öltözött borotvált arcú bohóc. Ez valahogy a nyelvünkbe kódolt különbség, nekünk már nap van, nekik még reggel. És valahogy a good is hihetőbb.
Én egy viszláttal sarkon is fordulnék, na de azért illedelmesen válaszolok, jóhogynem csókolom. A pincér amolyan finom lenézéssel bánik velem, mintha bepúderozná az arcomat, hogy pofont adjon. Amúgy pénzem (csak forint) van, de az nem kifogás.
Jelige: MEGREZ
Életút-játék
1.
A srác egyedül ült az asztalnál olcsó öltönyében, és kólázott. Arcát sebek borították, karja fel volt kötve. Nemrég kapott állást egy multinál, és ő lett az ügyeletes lóti-futi. Épp egy fontos aktát szállított, amikor karambolozott.
- Nincs kedve játszani, fiatalember?
A fiú meglepetten felpillantott. Egy kifogástalan öltözetű, kortalan férfi állt fölötte. Kezében kis sakk-készletet tartott.
- Ne haragudjon, hogy csak így megszólítottam, de láttam, hogy egyedül van, s unatkozom egy kicsit. Nos?
- Végül is, miért ne? – válaszolt az ifjú. Tétovázása hamar tovaszállt. Kicsit imponált is neki, hogy egy idősebb, láthatóan jó módú ember felfigyelt rá.
