Bejegyzések a következő címkével: 'd'


Jelige: Dupla kanapé

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:03:56 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Dupla kanapé, gonzales sherryvel

Eltűnt egy karakter a szimbólumok közül. A háromezerből az már biztosan hibás lesz. A francba. Heltai erre mondaná, kis dráma az élet, nem érdemes belőle nagy hűhót csinálni. Miért éppen Heltai jutott eszembe, itt a New York-ban, annyi író járt ide, jelentősek, jelentéktelenek. Talán Kacsoh Gráci miatt, bár nem hiszem. Na, végre.

- Garçon, két dupla kanapét kérünk.

- Italt, monsieur Heltai, a szokásos chartreuse-t, sárgát, vagy zöldet.

- Nem, ma nem. A kanapé mást kíván. Várjon, tudom már. Gonzales sherryt. Calderon is azt itta, pedig ő értett a borokhoz, az öreg.

- Sokat jársz ide, ezt Gráci kérdezte.

- Nem, ide nem járok, itt élek jóformán, mert minden egy helyen van, ami munkához kell. Étel, ital, szivar, kártya, ha nő kell, az is akad éppen, ha pénzre van szükséged, Gyula, a főpincér a legkitűnőbb uzsorás, sasszeme van, azonnal látja, kinek adhat kölcsön, kinek nem. Mondhatom, korszakalkotó lángész volt, aki a kávéházat kitalálta, egy helyre összesűrítette, leegyszerűsítette az életet.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: DaMa1224

Beküldte: admin, 2012-12-04 21:02:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Hárman egy napon születtek

Sebes lépteim a hevesen verő szívem ütemében vezettek be abba a kávéházba. Ott ült ő, Dóra. Talpig fehérben, arany fürtjei szépen vállára fésülve, a megszokott kedves mosolyával üldögélt szokásos helyünkön, a repedt üvegasztalnál. Idős, de gondos kezei egymásba kulcsolva pihentek a kávéház kopott fényeiben. Minden életbarázdát pontosan láttam, s azt képzeltem, az Úr az asszony jócselekedeteit véste ekként bársony tenyerébe. Odaérve megsimította arcomat, s fülembe súgta: „Gyönyörű!”. Majd egy gyűrött, s könnyáztatta fényképet nyomott kezembe. Éreztem, hogy az aprócska manó a képen belőlem van, hozzám tartozik. A szemem könnyes homályba borult, hiszen ez az asszony gyümölcsöt adott méhemnek; megadta nekünk, mire annyira vártunk egyetlen szerelmemmel. Mindent megtettünk, hogy szerelmünk az élet szentségében egyesülhessen, s kiteljesedhessen, de a biológia nem volt kegyes hozzánk, nem adta meg nekünk ezt az áldást.

0 comments | A teljes bejegyzés