Hirdetés
Pályázatok » Kálnoky László 100
Bejegyzések a következő címkével: 'l'
Jelige: összeesettakuglóf
Mikor
"Hová lettek a családi ereklyék"[2]? És a Chanel rúzst sem találja. Eltűnhettek a hurcolkodásnál. Ez az a hosszú piros lámpa, több mint három perc, Noémi szájfényt vesz elő, a gyűrűsujjával keni szét, most költözött ide, még tanulja a lámpákat.
Balra néz, a kertkapun túl sziklakert, fényes izzósorból álló szánt húzó szarvas kapaszkodik fel, reggel ez a ledszarvas még durvább, pláne februárban. Jobbra néz, múlt héten kinyílt az aranyeső, majd azonnal el is fagyott. Hosszú ez a tél.
Jelige: Leila
A kis Rosalinda
„Hová lettek a családi ereklyék”[1] Hová tűntek a múlt virágai, hol van az élet szivárványának vége? Tegnap óta csak ez foglalkoztat.
Jelige: 123
SZÁZHUSZONHÁROM
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
A mosolyod.
A türelmem.
Gyönyörű alakod.
Kitartásom.
Zsemlényi melled.
Férfiasságom.
Feszes feneked.
Hűségem.
Hová tűnt mindez egy évtized alatt?
Jelige: lona58
Az utókor margójára
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
A nagy beszélgetések téli esték.
A sparheton sült krumpli illata.
Hiába sütnék az már nem olyan.
A pattogó tűz melege ma is bennem él.
Ahogy körbe ültük a szoba közepét.
Szavak nélkül értettük egymást.
A szeretet a szobában szállt.
Közben elmondtunk egy imát.
Ha bealudt az ötös lámpa.
Nyakon öntötte nagyanyó.
S hanyatló fénye áradt.
Játszott a fény az árnyal.
Jelige: xszergox
Tessék csak
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
A fele itt a fiókban,
a másik felét eladtam bagóért
tegnapelőtt, mert kifogytam.
Jelige: Herbert
Családi idill
"Hová lettek a családi ereklyék”[1], Edi? – érdeklődik egy hang valahonnan a vállaim mögötti vaksötét univerzumból. Furcsán távolinak tűnik, szinte visszhangként érzékelem. Kőszoborrá dermedek, és a legapróbb nyikkanást is visszafojtva fülelek. A gondolat, hogy rajtam kívül esetleg van még valaki a lakásban, a kétszeresére gyorsítja a vérkeringésemet, az ereimben kúszó félelem különösen kiélesíti az érzékszerveimet. Óvatosan kinyújtom a kezem, fényforrás után tapogatózom.
Jelige: rac
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Huncut emléküket maguk alá
gyűrték a nagyzolások.
Elhagyott fiatalságok, nyugdíjazott
szerelmek, csókok, csontig átjáró
pillanatok. Hol vagytok?
Az eltelt évek burjánzó számok,
rossz életű lidércek a
homokhalmok sormintáin.
Jelige: LOVE
„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
Vagy nem is voltak, s mindez álomkép?
Hol vagyok most, mi vesz körül?
Tűzbarlang árnyékában miért keresem, mi rég eltűnt?
Keresem régholt s magányos életem,
Keresem szívem hullámzó, vad tengeren,
S mint gyötört rózsát egy álnok ha leszakít,
Hol földből kibújt, és életre kapott, senki vissza nem viszi.
Jelige: Levin
Az utolsó mosoly
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?! – eme mérges kiáltásra eszméltem. Elnyúlva feküdtem az öreg fapadlón, és testem, mely nyolcvankét évig hű szolgálóm volt most cserbenhagyott. Nem tudtam mozdulni.
Jelige: Lilafűzér
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Mi történt a sok-sok széppel,
Hová lettek az emlékek melyeket,
Féltve őrzött két kezünk.?
Merre lelem őket s merre nem,
Elindulni az uton merre kell vajon,
Hol találom meg a rég elvesztett darabot?!
Keresem kutatom,de mégsem lelem,
Kérdem az eget vajon hol lehet,
Kik szívünknek csücskei,lényünknek részei.
Csak ülök a széken az ablak mellett,
Nézem a csillagos eget s csendben figyelek,
Behunyom szemem,elképezek mindent.
Előttem álsz görnyedten botoddal,
Csak rámnézel kedvesen s felderengnek az emlékek,
Nincsenek már itt testben de lelkük mindig itt van,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
