Hirdetés
Pályázatok » Kálnoky László 100
Bejegyzések a következő címkével: 'd'
Jelige: Deep Purple
Hajsza
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
illatából fakadó gondolatok
s az élet sarában fuldokló eszmék,
melyeknek még csupán a gyomruk korog?
Lepsénynél még megvolt, villan eszembe,
és szemembe csap a dugattyú zaja;
repülök, kis híján azt is elfeledve,
hogy honnan indultam, s nem csak, hogy „hova”.
Az utakon viszketőn őrjöng a por,
ereimben érzem ős kristályait.
Csak két dolog biztos. Tudom, hogy mikor
és hol nem lassíthatok le: most és itt.
Amint visszaérek a kapuk mögé,
érteni fogok mindent téltől őszig.
Ki képtelen erre, már most a múlté,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
Jelige: desirout
Látogatás
„Hová lettek a családi ereklyék”[1] - eltűntek, és soha többé nem fognak előkerülni – gondolta. A rekamié fölötti tükörben bámult magába, majd eszébe jutott, mi dolga van itt egyáltalán. A vitrin mellett állt a láda, lehajolt és felnyitotta. Megannyi fénykép és levél volt benne. Hamar megtalálta, amit keresett. Leült, és felpillantott egy képre. Festmény volt egy régi kúriáról, előtte kocsifelhajtó és francia kert. Nem különösebben kötötte le figyelmét, nem volt benne ráadás. Mint amikor az ember várja a cirkuszban, hogy az akrobata csináljon még egy dupla szaltót, de nem csinál, inkább kileng, és lemászik a létrán. Tekintetét a megsárgult papírra irányította, és olvasni kezdte a fekete kézírást. Ez állt benne:
Jelige: Danse Macabre
Emlék - képek
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Az összes már csak emlékkép.
Emlék, mely bennem él,
Rejtve, a szívem legmélyén.
Jelige: degu
Hamburgi utazás
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Kopott „Chinoin” feliratú alumínium dobozban megtaláltam apám epekövét. Sárgás gézdarabok között, dió nagyságú rücskös, alaktalan barna golyó. Apám, míg élt, ismerőseinek mutogatta lelkesen, mit hordott ki a belseje. Azok meg nem térhettek ki a viszolyogtató látvány elől. Aztán nyoma veszett ennek is, mint annyi mindennek, ami nem ér többet annál, semmint gondot fordítsunk megóvására. Nagypapa egy levelet őrzött. Azt adta át anyámnak nyolcvanévesen, viselje gondját a továbbiakban ő. Még a múltszázad fordulóján kapta Amerikában élő unokahúgaitól. Próbáljon szerencsét, mint annyian mások, ott kint. A levél Mátészalkáról Hamburgba szóló vasúti- és Hamburgból New Yorkba szóló hajójegyet említ. De a boríték a levélen kívül – mire az én kezembe került - mást nem tartalmazott.
Jelige: DCB
A jeges Tó
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]-olvasott Sára. Egy farönkön ült, a Tó mellett. A Tavat szinte már el is felejtette, de mikor véletlenül rossz felé kanyarodott az autóval újra meglátta. Kiszállt, és nem törődve a jéghideg téllel leült. Olvasni próbált, de elragadták az emlékek.
Jelige: demios oneiron
Szelet vet majd a fájdalom
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Nincs más, csak a szívedbe forrt merevség.
Jelige: De profundis
A költészet oltárán
K. L. emlékére
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Minden diribdarabjaira esett szét.
Kezem kotorászva keresgél,
ujjaim közt szétporladó igék
Jelige: D.Al.
Elásott ereklyék
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Haloványak,de szívünkben vannak még.
Emlékük a szívünkben van mélyen elásva,
Onnan kiásni senki se próbálja.
Jelige: David
Családi ereklyéink, melyeket kéz nem érint
„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
Kidobták őket, vagy van, ’ki őrzi még?
Ezt nem Tőled, a Világtól kérdem én,
Érkezik-e rá felelet őszintén?
Jelige: dudo02
Zálog a múlt
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]:
Életlen kapák és fogatlan gereblyék,
Szétfeslett gatyák és elbomlott zoknik,
Másoknak ártalan, hasztalan holmik?
