Bejegyzések a következő címkével: 'b'


Jelige: burgundia

Beküldte: admin, 2012-02-05 13:29:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Emlékek, lomok, életek

„Hová lettek a családi ereklyék”[1] a kemence melletti vidám esték,
a pirítós a fűszeres teával,vajon ki játszik még fababával?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: bodzalak

Beküldte: admin, 2012-02-04 13:25:43 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Szívemben felizzó parázs

„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
ősanyáink megtisztelt tárgyai?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: ballepes

Beküldte: admin, 2012-01-23 22:03:23 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Balsorsom

„Hová lettek a családi ereklyék”[1] Ezt bizony mi sem tudjuk a feleségemmel, de elmondom röviden az életünket.
Bözsi barátnője már Németországban dolgozott. Ő ajánlotta, hogy külföldön van könnyebb munka, mint a vasúti talpfákat cserélni, és Bözsi is dolgozhatna a konzervgyárban, ami kényelmesebb, mint kapálni. Szükség van ügyes emberekre, a munka nem nehéz, a nyelvet sem kell tudni, csak odaállni a géphez. A barátnője egy hónapig befogadott bennünket. Semmi pénzünk nem volt, amikor megérkeztünk, harmadik nap kaptunk munkát, tyúkszárny hegyét ettük mindennap, másik hónapban sertés körmöt. Aztán mentünk albérletbe, ami valamikor istálló volt, a falat deszkával szegeztük be, néhol lyukak voltak, onnét fű nőtt ki. Volt két vaságy, aminek három tégla volt a lába. Egy villanymelegítő mellet melegedtünk. Két műszakban kezdtünk dolgozni, így mindig az egyikünk a gyerekekkel lehetett.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: banana

Beküldte: admin, 2012-01-19 01:21:15 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

„Hová lettek a családi ereklyék”[1] 
Kérdi szürkén egy szeptemberi szerelem,
Hiszen azt mondják a bölcsek
A világ nagy olvasztótégelye feledt rejtelem

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: BAZALT

Beküldte: admin, 2012-01-18 15:14:22 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Tarvágáskor

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
A rozsdás vaskerítés nem menedék.
Az égbe szálló, jajongó, szép ima,
az önkínzás, kérlek, már tudom: hiba.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Blissz

Beküldte: admin, 2012-01-17 13:50:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Arisztokraták


„Hová lettek a családi ereklyék”[1] Sóhajtott fel a lány, mikor a nappaliba érve megpillantotta ősei képét. A gróf, ki a nemzet megsegítésével naggyá tette nevét. A nagyapa, ki az egyszerű munkásemberekkel együtt harcolt a haza szabadságáért, s idegen országban kellett meghalnia. A lány számára ezek voltak az igazi családi ereklyék és nem az ezüst gyertyatartók, míves porcelánok. Fontosabb voltak neki a nemes, önzetlen cselekedetek, melyeket a szeretet vezérelt a haza s a nép iránt. Mára ezekből nem maradt semmi. A név, a rang s a vagyon ezek nélkül üres volt.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: birdface

Beküldte: admin, 2012-01-10 00:01:08 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Mi őseinké volt

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
címeres pajzsok, színes zászlókelmék,
melyek egykoron dicsőnk a világnak hirdették?
Kik voltak azok, kik túladván rajtuk,
becsületük árán, halmozták vagyonuk?
Kik voltak azok, kik múltjukat feledve,
őseik gyalázva, mindent pénzzé téve,
árulták el gyökereik szent emlékét,
lábbal tiporván történelmük szentségét?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Ballay Huba

Beküldte: admin, 2012-01-04 23:24:32 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Imakönnyek

 

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
melyek az elődök emléke fölött
lebegnek, mint nemzeti erény
széttépett zászlók rojtjai között?
Zúzott koponyákat őriztünk
tagnap, hogy átmentsük a mulandót.
Elvesztek. Mára csak szívünk
keresi zaklottan a fogódzót,
mint szúette karfát, a kapaszkodót,
széltől dűlt a nagyapa kopjafája
a gazos, tövises temető sarkában,
lemállott róla a székely kereszt:
hagytuk belefáradni a rothadásba.
Üres padláson, a kémény mellől
hová lett a leveles ládika,
mely mutatni akart a múlt felől,
de maghalt fagy űző lángok alatt?
S a régi kapuzábé, ha már kidölt,
miért fekszik árván a csűr mögött,
elfeledve rég a büszke recsegést
mikor állta az ellen döngetését?
Hová lett a görbe, bogos mankó,
melyen papó a sírig támaszkodott
Nem rég még figyelt a sarokpad
repedezett fogaival még állt a tálas,
Belógták csorbult repedt csanakok
mik édes borra emlékeznek, melyről
a pincében szuvas hordok mesélnek
már múltba ázott részeg meséket,
hát a lopó- o papó- hová lett?
Hová lettek a zord idők árnyai?
Miért nem zizzen egy hamis nóta
az utódok mesterkélt ajkain,
hogy az ereklyék dalát visszahozza?
Csak hamisan leng buja szél,
feledett-vesztett csatákról mesél,
a kard,s bárd hazug rozsdától vérzik:
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

0 comments | A teljes bejegyzés