Hirdetés
Pályázatok » Kálnoky László 100
Bejegyzések a következő címkével: 'ü'
Jelige: Under glaze
Revans
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]? Ezt Réka kérdezte, alig pár perccel az után, hogy megérkezett a reptérről. Margó éppen az ételt merte a fehér porcelán tálból, aminek egyetlen dísze a karimája körül futó kék csík, akárcsak a teríték részét képező tányéroknak. Akkor vette, mikor a konyhát felszámolták, olcsón kiárusították a felszerelést a dolgozóknak. Egészen eddig büszke volt rá, sikerült megszerezni egy teljes tízszemélyes készletet, lapos, mély és kistányérokkal, pecsenyés és levesestállal. A lánya közben asztalhoz ült, lassan, kecses mozdulatokkal evett, de szeme még mindig az asztalt fürkészte. Már a desszertnél tartottak, mikor újra szóbahozta a sokat emlegetett antik ezüst étkészletet, amit Margó nászajándékba kapott Hermina tántitól.
Jelige: Uzseda
A gének
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Leroskadtam a szőnyegre, és újra, és újra fohászkodva folytattam a fájdalmas válogatást. Sokadjára. Immár új megye, új város, új utca, új lakás falai között. Tudtam, csak nekem számít, másnak minden kacat amúgy. Időnként bizonytalanul, elszántan megpróbálom szomszédnak, barátnőnek, unokáimnak átadni egy-egy radír, pántlika, gyűszű történetét. Megrebbenve, tudván, jobbára senkit sem érdekel megkopott történetem. Ha értenyúlok valamiért:- Jaj, pedig itt volt,- de csak volt - igen. Kidobtam, elajándékoztam, elraktam, elszórtam. Csak pakolok, pakolok, telnek a zsákok, de egyúttal előtolakszik óriásként, a múlt.
Jelige: Utolso esely
Egyszer minden elmúlik
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Még nem válhattak köddé.
Hová lett a boldog gyereklét
Hisz még nem váltunk felnőtté.
Jelige: unoka a nagyinál
- „Hová lettek a családi ereklyék”[1]? – kérdezte az unoka
- Nem tudom kis unokám. – felelte a nagymama
