Hirdetés
Pályázatok » Édesanya
Bejegyzések a következő címkével: 't'
Jelige: tegnap és holnap között
Új életében tévelyeg
Fény villog, kék, hideg,
tompa hangok, sivár rideg
falak, arctalan emberek,
szívem kihagy egy-egy ütemet.
Párnám nyirkos, a szoba túl meleg,
zaklatott szívverés, zavartan ébredek.
Álom volt, Istenem csak álom,
szemem lehunyom, s a megnyugvást várom.
Jelige: Tommaso
A holnap fogságában
Már egy éve volt hazulról távol a huszonéves fia, a fiatalúr, ahogy a cselédek emlegetni szokták. Kedves, szép gyerek, és ezt nem csak ő, anyai szemmel látta így.
Most végre hazajön. Külföldön tanul, és bár nem szegények, mégis csak nagy szó, hogy özvegyként nevelte fel a gyerekeit, s taníttatta ki a legnagyobbat. A legidősebbet, a fiút, mivel mellette még volt két lánya. Mint az orgonasípok: a kilencéves kislány, a magát már szinte felnőttnek tartó tizenhét éves, fiatal lány, na és az egykor majd apja helyébe lépő huszonéves fiatalember. Most hazajön. Tegnap kapta kézhez a lapját, hogy mára várhatja. Ebédre ér ide, ezért a kedvencét főzette.
Jelige: Terezanya
Anyai tűnődés
Anyukának lenni igazán gyönyörű,
megélni azonban nem mindenkor könnyű.
Gyermeked megfogant, s szíved alatt hordva,
bizonyos dolgoktól máris meg vagy fosztva.
Rögtön az elején ott van az émelygés,
majd folyton csak ennél, és sok a tévelygés;
Mérlegre, ha ráállsz, kiakadni látod,
szülésed eljöttét sóvárogva várod.
Jelige: Trianna
Édesanya
Édesanya. Olyan különleges ez a szó. Azt jelentené, hogy az Anya az, aki a legédesebb, legkedvesebb számunkra vagy azt, hogy Ő az, aki megédesíti a mindennapjaink? Kisgyerekként azt gondoltam, az Édesanya az, akinek a legédesebb arcomon a csókja. Hat évesen már biztos voltam, hogy azért illeti meg az elnevezés, mert a legtöbb cukrot Ő rakja a teámba. Tíz évesen már kezdtem sejteni, hogy nem is az a helyes megoldás, hogy Ő süti a világ legédesebb csoki tortáját. Most, hogy az évek tovaszálltak, csak halványan emlékszem, milyen voltam gyereknek, Ő meg Anyának. Ugyan az emlékképek homályosak, azt mégis pontosan tudom, mit éreztem Iránta. Szeretetet, tiszteletet, büszkeséget és hálát. Hálát, mert megmutatta, a világ összes csapdáját és csodáját.
Jelige: Topaz
Kérés
A napsugarak ferdeszögben, hunyor fényeikkel csíkokat rajzoltak a barna térdelőpad kopott deszkáira. A Mária oltárképet nem érték el a pászmák, de az alatta lévő cirkalmasra faragott persely oldalán remegően keresett fogást egy-egy nyaláb, nehezen hatolt át a félig nyitott színesüveg ablak előtt lévő gyertyánfa lombján, amely odakinn integetett a lengedező szélben.
Jelige: Talány
Édesnek
Míg gondomon hálok magányos estén,
Míg hazavágyom nyugalmat keresvén,
Míg vár valaki engem e földtekén,
Míg ölelem szorosan szavait lesvén;
Ha boldog vagyok földi jónak halmán,
Ha fürdök a Napnak virágos partján,
Ha látja örömöm szememnek sarkán,
Ha szerethetem, s nemcsak néhanapján;
