Jelige: Moonspell

Beküldte: admin, 2013-04-10 14:28:25  | Címkék: ,

A függöny mögül

I. A kölyök

A fiú kiskamasz volt, és már két éve belépett élete azon szakaszába, amikor anyai ölelés helyett inkább női ölelésre vágyott, lehetőleg egy érettebb, nagymellű nőére, de ha valamelyik csinosabb osztálytársa adta volna önként, az sem lett volna baj.

Bár egyelőre nem állt senki sorban azért, hogy őt ölelje (leszámítva persze anyját és nagyanyját), azért sokszor elképzelte, ahogy egy-egy kiválasztott lány ölelő karjaiba, majd karoló ölébe fogadja. Az ilyen fantáziák persze normálisak, tudja ezt minden érett férfi, de az éretlen kölykök számára furcsák, bűnösek, szégyellnivalók… És kiiktathatatlanok.

Aztán sok-sok végighánykolódott éjszaka után végre eljönni látszott a várva-várt pillanat: általános iskolai ballagásuk utánra osztálya diszkót tervezett, igazi, belvárosi, felnőtt diszkót! Mindenki izgatott volt (kivéve persze a bukott Sanyit, aki már évek óta az éjszakai élet nagy fenegyerekének számított), és mindenki készült a tiltott gyümölcsöt leszakítani. Ahogy a fiú is, hisz egy diszkóban szabad a csók, és szabad a tánc – legalábbis úgy hallotta, és biztos Anna is enged neki egy csókot a sötétben. Vagy az Adri. Vagy Eszter…

Az iskolai bankett tizenegyig tartott, és ők már tíz perccel előbb szállingózni kezdtek a megálló felé.

A buszon sikerült egy lány mellé ülnie, válluk összeért, szíve dobogott, az idő megállt… Aztán hirtelen összerándult a gyomra: igazából nem szabadna itt lennie! Anyja megígértette vele, hogy a suli környékén marad, megtiltotta, hogy bemenjen a városba! Izzadt, pánikba esett…

- Baj van? – kérdezte Kati.

A félelem győzött.

Hebegett valamit arról, hogy ott felejtette a tárcáját, majd utánuk megy, és a harmadik megállónál leszállt. Gyaloglás közben, hazafelé végig az járt a fejében, hogy hogy’ lehet ekkora gyáva pöcs?! Az anyja már rég alszik, sose bukott volna le, és ki tudja mi történt volna ott a sok becsípett lány között…

Aztán, mire lehűtötte kicsit az esti levegő, arra jutott, hogy csakugyan, mi történhetett volna? Sok kis pisis a diszkóban, biztos be sem engedik őket, ha mégis, egy rendőrségi razzia bármikor jöhet, meg nem is szereti a tuc-tuc zenét… És ki tudja, meddig láthat el egy anya vigyázó tekintete…

Hazaérve óvatosan nyitotta az ajtót. Semmi fény, semmi nesz – ezt megúszta. Most még.

II. A siheder

Az ifjú már az ötödik sörénél tartott, és nagyon jól érezte magát. Ölében bögyös kis barna ült, minden korsót csókkal jutalmazott. Ellenfele jól tartotta az iramot, de látszott rajta, hogy fárad. No, nem a sörök, hanem a kísérőnek választott pezsgő miatt. A srác nevetett magában – ő bölcsen a pálinka mellett döntött, ami ugyan erősebb, de legalább nem buborékos…

A másik a hatodik korsó-pohár kombó után felkavarodott gyomorral rohant is a wc-be, és így a fiú győzött: megnyerte a magáé mellé vetélytársa „asszonyát” is. Boldog volt.

Tántorogva vonultak az egyik koliszoba felé, hol egyiket, hol másikat csókolta, és alig fért a bőrébe, úgy áradt benne az adrenalin. Lehanyatlott az ágyra, a lányok még kiléptek a mosdóba…

- Van tüzed? – jött vissza Réka kezében bonggal.

A már majdnem húszéves srác megmerevedett. Fű! A csajok nevettek – semmiség, segít ellazulni, nem ártalmas, nem vészes… Illegális. És megesküdött anyjának, hogy sosem fog drogozni.

De egyszerre két nővel!

Felállt azzal, neki is pisilnie kell, hogy átgondolja a dolgokat. Már nem kisfiú, nem fél az anyjától, dehogy! És azt is tudja, hogy nincs varázsszeme, nem láthatja őt. Mégis…

Eszébe jutottak az éjszakák, amikor lázasan feküdt, és szülője fáradhatatlanul virrasztott vele, cserélgetve homlokán a kendőt. Meg a finom ebédek, amikor a kedvencét főzte, sütötte. Amikor lopással vádolták, és egyedül anyja bízott benne, szembeszállva mindenki mással, míg kiderült ártatlansága. És, akármilyen nehéz is ezt beismerni, intelmeiben legtöbbször neki volt igaza…

A tabu győzött.

Visszament, szabadkozott. A pia, cigi más, de ez… A két lány kinevette, kicikizte. Ő felállt, és otthagyta őket.

Hazafelé belőle is kikívánkozott az alkohol, egy bokor tövét locsolta meg vele. Egy járőr észrevette, bevitték, vért vettek tőle. Csak alkoholt találtak. Reggel másnaposan, de megkönnyebbülten ment haza – szinte örült a fejmosásnak, amit kapott.

III. A férfi

A jó nevű ügyvéd gondterhelten olvasgatta a jelentést: garázdaság, közszeméremsértés, nemi erőszak kísérlete. A szakvélemény szerint anyja alkoholista volt, sokat verte, lopni, hazudni kényszerítette. Semmibe vette. A pszichológusnak azt mondta, reméli, anyja látja a túlvilágról, és fáj neki, hogy rossz fiú lett…

Megborzongott. Micsoda szörnyű sors!

Felnézett a nőre. Szoláriumozott, festett szőke, kiégett asszony. Maga is többször ült csalásért. Ha jól emlékszik, a pénz egy része sosem lett meg. A vádlott futtatta…

- Ne féljen, ügyvéd úr, nem fogja megbánni! – és táskájából nagy halom bankót vett elő. Ránézésre a szokásos tiszteletdíjának kétszeresét. A feleségének új autó, kislányának lovas tábor, fiának külföldi út kell…

A szuperego győzött.

A jog embere szó nélkül felállt, és az ajtóra mutatott. A nő először hízelegni próbált, aztán károgva-átkozódva elhordta mindennek, hogy nem vállalja az ő ura védelmét, majd leköpte, és kiviharzott az irodából.

A férfi letörölte a nyálat, leült és az asztalán lévő fényképek közül megkereste azt, amelyik édesanyját ábrázolta. Szíve megtelt hálával, elmosolyodott. Mert minden kisfiút figyel az anyja az ablakon át, a függöny mögül.

De az anyától is függ, hogy ez jóra, vagy rosszra sarkallja-e gyermekét.